„A félelem nagyon gyakran nem körömrágós, hideg rázós terrorként jelentkezik bennünk. Sokkal gyakrabban bukkan fel dühként, maximalizmusként, pesszimizmusként, depresszióként, szorongásként, vagy az elszigeteltség érzéseként. Ezekben az esetekben a félelem átitathatja az egész életünket, kevés teret engedve bármi másnak. Egyik érzelemből vált a másikba, miközben igen ritkán fedi fel az igazi arcát, de megmérgez minden pillanatot, amihez hozzáér.” Dan Baker, Ph.D.
Talán azt gondolod, a hangulataid csak úgy a semmiből jönnek. De a kutatók szerint a hangulataink a gondolatainkra adott válaszaink, anélkül, hogy észrevennénk.
Egy gondolat beköltözik az agyunkba („Jó lenne, ha az én gyerekem is olyan lenne, mint másé.”), és erre válaszként aggódunk, vagy szomorúak vagyunk. Ezek az érzések nagy valószínűséggel újabb negatív gondolatokat szülnek. („Valami baj van a gyerekkel?”, „Talán az én hibám…”, „Bárcsak jobb szülő lennék!”).
És még mielőtt észrevennénk, már rossz is a hangulatunk, és behálóztak a saját szorongásaink. Ráadásul ettől még negatívabb lesz a napunk, és a kapcsolatunk a gyerekünkkel.
Ezeket a rossz hangulatainkat, és napjainkat gyakran a saját agyunk teremti meg. De vajon miért vagyunk ennyire hajlamosak a negatív gondolatokra? Mert az emberi elme felelős a biztonságunkért. Ezért mindig a lehetséges veszélyeket figyeli, és igyekszik távol tartani a szégyentől, kudarctól, zavarodottságtól. Így azonban könnyen beleragadhatunk a szokásba, hogy csak negatív dolgokat vegyünk észre.
De nem ez az igazi probléma.
Az igazi probléma az, hogy elhisszük, amit az agyunk mantraként ismételget! És lehet, hogy ezek a gondolataink még csak nem is igazak!
Figyeld meg, hányszor okoznak a félelmet keltő gondolataid boldogtalan érzéseket:
- „Ha nem lesz szobatiszta hamarosan, akkor nem mehet majd óvodába.”
- „Tudom, hogy ma is nehezen fog elaludni, és a végén kiabálni fogok vele.”
- „Hogy fog boldogulni az életben, ha nekem kell állandóan ellenőrizni a házi feladatát?”
- „Ha nem teszek most azonnal valamit, hogy befejezze ezt a viselkedést, akkor lehet, hogy bűnöző lesz belőle, mire felnő!”
A legtöbbször akkor érezzük rossz szülőnek magunkat, ha félelemből cselekszünk. A félelem az, ami megkeményít minket magunkkal és a gyerekeinkkel szemben is. A félelem az, ami szorongóvá, és dühössé tesz. Ha hagyjuk, hogy a félelem betegye a lábát az életünk egyik területére, akkor úton vagyunk, hogy a félelem átvegye az irányítást az egész életünk fölött.
Ha hagyjuk, a félelem átveszi az irányítást a gondolataink fölött, és megmérgezheti az életünket. De tehetünk ellene tudatosan is. Hogyan?
1. Tudatosítsd a gondolataid
Állj meg, és végy egy mély levegőt. Figyeld meg, milyen belső párbeszéd megy a fejedben.
Vannak benne negatív gondolatok?
Ne hagyd, hogy ezek lehúzzák a hangulatod. Az első lépésben csak tudatosítsd, hogy itt vannak ezek a negatív gondolatok. Ha egyszer észrevettük, és tudatosítottuk a létezésüket, már nem tudunk ugyanolyan automatikusan hinni bennük, és reagálni rájuk.
2. Alakítsd át ezeket a gondolatokat
Ha észreveszed, hogy megint jön egy, állítsd meg, és kezdj azon gondolkodni, hogyan alakíthatnád át. Mindent nézhetünk negatívan, de mindennek van egy másik oldala is. MINDIG lehet ugyanazokat a helyzeteket sokkal pozitívabban, megerősítőbben is szemlélni. És ez legalább olyan igaz lehet, mint egy-egy negatív gondolat.
Például: „A gyerekemből nem lesz bűnöző. Egyszerűen csak úgy viselkedik, mint egy gyerek. Mert az is.” „Minden gyerek előbb, vagy utóbb elalszik éjszaka.” „Egyetlen középiskolás sem jár már pelenkában.”
Észre fogod venni, ha átalakítod ezeket a gondolataid, képes leszel sokkal nyugodtabb maradni egy-egy helyzetben. És nyugodtabban sokkal könnyebb meg is oldani őket.
Egészen más megoldásokat fogsz találni ilyenkor, mint akkor, mikor éppen pánikban vagy egy-egy félelmed miatt.
Amikor átalakítod ezeket a negatív jeleneteket, programozhatod a tudattalanod happy end-re is:
„Nem lenne fantasztikus, ha ma este a lefekvésnél minden rendben menne? Nem lenne csodálatos, ha képes lennék ma este nyugodt és kedves maradni, miközben pontosan tudom, mit kell tennem?”
Lehet, hogy a tudattalanod boldogan fogja teljesíteni a kérésed.
3. Mit csináljak, ha ez mégsem megy?
De nem mindig olyan egyszerű megállítani, és átalakítani a negatív gondolatainkat. Hiszen már annyira hozzájuk szoktunk.
Annyira könnyen megy automatikusan rosszra, vagy valami félelmetesre gondolnunk.
Hogyan lehet ezen mégis segíteni egy nagyon hatékony, könnyű, gyors, és egyszerű módszer segítségével?
Május 17-18-án megtudhatod.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: