Gondolkodtál már rajta, hogy változtatnál a régi gyermeknevelési szokásaidon? Többször vagy türelmetlen, és ideges a gyerekeiddel, mint szeretnéd? Többször szakad el a cérna nálad, kiabálsz, veszekszel velük, utána pedig lelkiismeret furdalásod van, és az egészet megbánod?
Szívesen változtatnál, de nem tudod, hogyan?
Az igazság az, hogy ezekkel az érzéseiddel egyáltalán nem vagy egyedül. Rengeteg anya jár hasonló cipőben.
A gyermeknevelési szokások megváltoztatása nagy átalakulást jelent, és biztos lehetsz benne, hogy lesznek benne buktatók, ahogy a család lassan együtt tanul. Ez egyáltalán nem jelenti, hogy valamit rosszul csinálsz.
Inkább az történik, hogy a régi rossz érzéseiteket gyógyítod, és a régi, rossz mintákat hagyod el, hogy ne alakítsanak ki újabb rossz viselkedési mintákat.
Amikor a gyereked minden türelmed ellenére megint hisztizni kezd, megmutatja neked azokat a régi mintákat, amikor korábban megbüntetted, vagy kiabáltál vele. Ilyenkor még nagyobb türelemre van szükséged, de az új, empatikus válaszaid segítenek hamarabb meggyógyítani ezeket a múltbeli emlékeket.
Szóval: félre a bűntudattal (amúgy is megfizetted már az árát), és helyette inkább segíts a gyerekednek a régi, fájó emlékek elengedésében. Ráadásul: ha rosszul érzed magad, bűntudatod van, az nem fog támogatni, hogy „jól” viselkedj az adott pillanatban.
Lépésenként próbáld ki a következő ötleteket. Biztos van közöttük olyan, ami közelebb visz a békés gyermeknevelés felé vezető rögös úton.
1. Kezdd saját magaddal.
A békés gyermeknevelésben a békének belőled kell ármlania. És az elhatározásodból, hogy képes vagy kordában tartani a saját érzelmeid.
Ez azt jelenti, mikor érzed, hogy kezdesz türelmetlenné válni, vagy kezdődik a dührohamod, mindent abbahagysz, és csak azzal foglalkozol, hogy csökkentsd a stresszt, és az épp kialakulóban lévő negatív érzéseid.
Figyeld a tested jelzéseit, ez segít kordában tartani a kitörni készülő dühöt. Az EFT használatával könnyen megakadályozhatod, hogy annyira elhatalmasodjon rajtad a düh, hogy az már cselekvésre is késztet. Amikor csak képes vagy rá, akadályozd meg a cselekvést egészen addig, míg kicsit le nem higgadsz.
Ez rendkívül sok gyakorlást igényel, a dühkitörés aktuális pillanataiban éppúgy, mint a hétköznapokban. De ha figyelsz, egyre tudatosabban tetten érheted az érzéseid, gondolataid, és az ilyenkor megtapasztalt testi érzeteid is.
Minden alkalommal, mikor sikerül megállnod a cselekvést, vagy eszedbe jut, hogy ebben a helyzetben az EFT-t alkalmazd, azt tanítod az agyadnak, hogy van kiút, és megoldás ezekben a helyzetekben is. Ilyenkor azt tanítod magadnak, hogy egyre kevesebb dühkitörésre van szükséged, és egyre kevesebb heves reakcióra. Nincs veszély ezekben a helyzetekben, maradhatsz nyugodt is.
És az eredmény?
Több boldogság, több empátia, több együtt töltött békés pillanat. (És ezzel még jobb példájává válhatsz a gyerekednek.)
2. Figyelj a kapcsolódásra
A pozitív gyermeknevelés nem működik a kettőtök közötti kapcsolat megtartása nélkül. Ezért mielőtt bármi változást szeretnél elérni a gyermekednél: előbb teremtsd meg vele a mély, lelki kapcsolatot.
Ha ez megvan, garantált, hogy sokkal jobban fog rád figyelni, bármit mondasz neki. Ellenkező esetben adhatsz ugyan büntetést neki, de a gyerek nem fogja ettől motiváltabbnak érezni magát, hogy együttműködjön veled, inkább csak még jobban „tesztelni fog téged”.
Minden gyerekedre igyekezz naponta 15 percet figyelni teljes figyelemmel, hogy érezze a kettőtök között áramló szeretetet. Meg fogsz lepődni, mennyire másképp reagál majd a kéréseidre.
3. Magyarázd el neki, mi történik
Ha érzed, hogy sikerült felépíteni a kapcsolatot, és az együttműködést kettőtök között, akkor kezdeményezhetsz beszélgetést vele.
„Tudod, hogy kiabálni szoktam, és büntetést kapsz, amikor nem követed a szabályokat. Észrevetted, hogy mostanában igyekszem kevesebbet kiabálni veled? Sajnálom, hogy ennyire rabjává váltam ennek a rossz szokásnak. Szeretlek, és tudom, hogy igazán próbálkozol a szabályaim betartásával.
Amikor rosszul érzed magad, szeretnék segíteni neked a problémáid, és érzéseid megoldásában. Azt hiszem, többet tanulhatsz abból, ha közösen eltakarítjuk azokat az érzéseket, amelyek most problémát jelentenek neked, mint ha büntetést kapsz, ugye? Inkább oldjuk meg együtt a felmerülő problémáid, rendben?”
4. Kérd az együttműködését
„Még mindig ugyanazok a szabályok vannak életben. Az egyik legfontosabb, hogy ebben a házban kedvesek vagyunk egymással, és figyelembe vesszük egymás igényeit is. Én igyekezni fogok minél kevesebbet kiabálni, és többször odafigyelni rád, cserébe Te is gondolkodj el azon, hogy Te mit tennél szívesen, hogy mindenki jobban érezze magát, mikor együtt töltjük az időnket.”
Előre számíthatsz rá, hogy a gyerek időnként meg fogja szegni ezt a szabályt, elveszti a türelmét, kiborul, és hisztizni fog. (Neki sem lehet mindig jó napja.)
De próbáld meg ezzel nem igazolni magadnak azt, hogy akkor te is kiabálhatsz vele. Végülis a viselkedésedből tanulja a legtöbbet.
5. Ajánlj neki támogatást, és nyer-nyer megoldásokat
„Tudom, hogy a húgod néha az idegeidre megy, és m indig elveszi a játékaid. Ez bizonyára nagyon zavaró neked. Megérdemled, hogy a kincseid biztonságban tartsd. De ettől még légy szíves, ne kiabálj vele, vagy üsd meg.
Miért nem keresünk a játékaidnak inkább egy biztonságos helyet, ahol a húgod nem éri el őket? És amikor zavarni kezd a viselkedése, szerinted mit tehetnél a rákiabálás helyett, hogy ő is megértse, mi a problémád?”
6. Tartsd meg a felállított határokat
Sokkal rugalmasabbá válhatsz, ha gyakrabban megvizsgálod a dolgokat az ő nézőpontjából is. Vajon ő mit gondol a világról, hogyan érzi most magát benne, mik lehetnek az ő szempontjai? Milyen érzés hiányzik neki a legjobban, amikor éppen kiborul (támogatás, szeretet, odafigyelés, biztonság – nem biztos, hogy tényleg azért hisztizik, mert tényleg a következő játékot szeretné megszerezni)?
De ettől még vannak korlátok, és szabályok, amiket neked kell felállítanod, és betartatnod.
Fontos, hogy a határokat ELŐBB állítsd fel, mint ahogy dühös leszel rá valamiért. Eközben az is fontos, hogy megőrizd a humorérzéked, és megértsd az ő nézőpontját is.
„Most talán azt kívánod, hogy sose kelljen befejezni a játékot, és aludni menni, ugye? Fogadok, hogy mikor felnősz, minden éjjel egész éjszaka játszani fogsz! De most itt az ideje a fürdésnek.”
Ha figyelembe veszed az ő nézőpontját is: biztos, hogy együtt akar majd veled működni.
(Folytatás következik.)
Hogy könnyebbé váljon a békés gyermeknevelés, itt tudok segíteni >>
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: