Ne felejtsd el, hogy ha abbahagyod, hogy a rossz dolgokat csináld, vagy a negatív dolgokra koncentrálj, a jó dolgok maguktól felbukkannak.
Szóval, figyelj arra, hogy:
1. NE ítélj meg másokat
Az alapján, amit magukból mutatnak neked.
Amit látsz az általában csak az, amit a másik eldöntött, hogy megmutat neked magából. Vagy az, amit képes volt megmutatni a belső stressz és fájdalmai miatt. Elég gyakran gyorsabban ítélkezünk, mint kellene, csak hogy utána felesleges aggodalmat, fájdalmat, dühöt okozzunk magunknak, és másoknak. Ezért inkább gyakorold az önmegtartóztatást, a kedvességet, és inkább az örömöket keresd, mint azt, hogy kit miért lehet megítélni.
2. NE várd másoktól, hogy tökéletesek legyenek.
Amikor nyitottá válsz, mert valakit megszeretsz, nyitottá válsz arra is, hogy fájdalmat kaphatsz (ettől a személytől, vagy ezzel a személlyel kapcsolatban mástól).
Ha arra számítasz, hogy úgy szerethetsz valakit, hogy soha ne érjen fájdalom, vagy csalódás, akkor igazából nem a szeretetre vágysz, hanem valami tökéletességre, ami valójában nem létezik.
Ha abbahagyod, hogy az emberektől elvárd, hogy tökéletesek legyenek, akkor könnyebben el tudod fogadni őket olyannak amilyenek valójában a hibáikkal együtt.
3. NE arra figyelj állandóan, amit mások várhatnak el tőled.
Ha a világot jobb hellyé szeretnéd tenni, akkor egyszerre egy emberre figyelj, és az első te legyél.
Ha a céljaidat valahol a világban, kívül keresed, akkor azonnal hagyd abba, és keresd belül a céljaid.
Inkább arra figyelj, hogy ki vagy valójában, milyen életstílust szeretnél választani. Mi az, ami igazán „élővé” és szenvedéllyel telivé tesz.
Aztán kezd el táplálni, és fejleszteni magadban ezeket a dolgokat, egészen addig, míg túlcsordulnak benned. Bízhatsz ebben a belső világodban annyira, hogy végül úgyis oda vezetnek el a külső világban, ahol a céljaid végül megtalálják a saját helyüket.
4. NE ragaszkodj a rossz dolgokhoz túl sokáig.
Ha valamit elengedünk, az nem azt jelenti, hogy elfelejtjük.
Hanem azt jelenti, hogy egy-egy emlékből levonjuk a szükséges tanulságokat, tanulunk a megoldandó leckékből, eltüntetjük az akadályokat, összegyűjtjük, és megőrizzük a jó emlékrészleteket.
Az elengedés azt jelenti valójában, hogy az érzelmi kapcsolatunkat engedjük el egy-egy emlékkel kapcsolatban, annak érdekében, hogy tovább léphessünk.
Hálásak lehetünk az emlékeinknek mindazért, amit kaptunk tőlük, akár sírtunk, akár nevettünk miattuk.
Elfogadjuk mindazt, amink van, mindazt, amink korábban volt (vagy nem volt), és hálásak vagyunk az előttünk álló lehetőségeknek.
Minden rossz dolognak megtalálhatjuk a jó oldalát, és az erősségét is, hogy pozitív lépéseket tehessünk a továbbiakban előre.
5. NE tagadd le a hibáid.
A hibák a legtöbb esetben megbocsájthatóak, ha van bátorságod beismerni őket.
Elég bátornak, és bölcsnek kell lenned ahhoz, hogy tudd, hogyha valamit csinálsz, és azzal nem tudod a megfelelő eredményeket elérni, akkor változtatnod kell.
Néha pont arra van szükség, hogy padlóra kerüljünk. Csak így kerülünk olyan perspektívába, ahonnan másképp látjuk a helyzetünket. Ez a más nézőpont segít, hogy visszataláljunk a helyes útra.
6. NE kerüld el a félelmeid.
Inkább nézz szembe velük. A félelmeid: a barátaid.
Az egyetlen feladatuk, hogy megmutassák neked azokat a területeket, ahol még fejlődésre van szükséged a boldog élet eléréséhez.
Minél többet gyakorlod azokat a dolgokat, amitől a legjobban félsz, annyival nyitottabbá válsz.
Légy hálás a félelmeidnek, mert ha más szemmel nézel rájuk, egy sokkal boldogabb élet lehetőségét kínálják valójában.
7. NE fogadj el kevesebbet, mint amennyit tudod, hogy megérdemelsz
Ne áldozd fel a szíved, vagy az emberi méltóságod.
Szeresd magad annyira, hogy sosem adod lejjebb az igényeid a nem megfelelő okok miatt.
Soha ne aggódj valami miatt annyira, hogy végül már bármit elfogadsz. Ragaszkodj az értékrendedhez, és légy hajlandó felemelt fejjel elmenni, ha ezek az értékeid sérülnek.
8. NE tárold a mentális szemetet.
Ahogy egyik otthonból sem költözöl be a másikba úgy, hogy előtte nem válogattad át mindazt, amit az évek alatt összegyűjtöttél, és eldobod azt, ami tönkrement, elromlott, használhatatlan, ugyanígy megteheted ezt a már haszontalanná vált gondolataiddal, és érzéseiddel is, mielőtt tovább lépsz.
Nyugodtan kidobálhatod a régi fájdalmaid, és önsajnálatod, és dönthetsz úgy, hogy csak a kincseid tartod meg. Azokat az emlékeket, amikből tanultál, amelyek szeretettel teliek voltak, és a legjobbak.
9. NE aggódj olyan dolgok miatt, amiken nem változtathatsz.
Az egyik legboldogabb pillanat, amikor van bátorságod elengedni mindazt, amit úgysem tudsz megváltoztatni.
Mi értelme lenne egy tökéletes mai napot romba dönteni azzal, hogy egy rossz tegnapon rágódsz?
A múltat nem tudjuk megváltoztatni, elfelejteni, vagy kitörölni. De mindaz, amit a múltban megtanultunk, egy sokkal jobb jövőt tesz lehetővé.
Azaz: arra képesek vagyunk, hogy megváltoztassuk a múlttal kapcsolatos érzelmi hozzáállásunkat.
10. NE hagyd, hogy a remény fokozatosan eltűnjön.
Minden hiba, kudarc, visszaesés lehetőség arra, hogy legközelebb jobban csináljuk. Ezért emeld fel a fejed.
Sok dolog van, ami nélkül élhetünk, de a remény nem ezek közé tartozik.
Úgy lehet a legkönnyebben megőrizni a reményt, hogy a belső erőd halk suttogására figyelsz, amikor azzal vigasztal, hogy ez csak ideiglenes hiba, és sokkal erősebb leszel, mire a végére érsz, mint előtte voltál.
11. SOHA NE gondold azt, hogy már túl késő.
Akár tudatában vagy, akár nem, a jövőd éppen ebben a pillanatban formálódik.
Választhatod azt is, hogy a körülményeket, rossz szerencséd, a sorsot hibáztatod a helyzetért, amiben éppen vagy, vagy inkább akcióba lendülsz, és cselekszel.
A valóságban a dolgok sosem tűnnek igazán igazságosnak, de általában azt kapjuk, amit adtunk.
Életed hátralevő részét az alakítja, hogy milyen célokat tűzöl ki, milyen döntéseket hozol, és mit teszel.
Életed hátralévő része még nagyon hosszú idő, és éppen most kezdődik el.
Ezért soha nem túl késő belekezdeni a jövőd alakításába >>
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: