1.0Anyamentőhttps://anyamento.cafeblog.huSághy Zsuzsannahttps://anyamento.cafeblog.hu/author/saghy_zsuzsanna/<p><iframe style="border: none;overflow: hidden;width: 450px;height: 25px;float: right" src="http://www.facebook.com/plugins/like.php?href=http%3A%2F%2Fanyamento.hu%2Fgyermekneveles%2Fkudarc_a_gyermeknevelesben&layout=standard&show_faces=true&width=450&action=like&font=verdana&colorscheme=light&height=25" width="320" height="240" frameborder="0" scrolling="no"></iframe></p> <p> </p> <blockquote> <p>Nemrég egy olyan anya keresett meg, aki tele volt bűntudattal, és szorongással, hogy nem tudja megfelelően nevelni az 5 éves kisfiát. Akármit tesz érte, az a kisfiának sosem elég. Mindig morcos, rosszkedvű.</p> <p>Másokkal egész jól megtalálja a hangot, de vele mindig ellenálló, ellentmond, hisztizik.</p> <p>Tudja, hogy ő rontott el mindent, szeretné helyrehozni, de nem tudja hogyan. Ráadásul nem érti a gyermeke viselkedését. Mikor ő mindent megtesz érte…</p> <p>De végül mindig oda lyukadnak ki, hogy a kisfiú kiborítja.</p> </blockquote> <p>Két probléma okozza a fő gondot számára: az evés, és a kettőjük kialakult kapcsolat.</p> <p>Állandóan áll a bál otthon, hogy a kisfiú szinte semmit nem hajlandó megenni, az anyuka pedig úgy érzi, hogy a gyermekének szüksége lenne erre. Pontosan tudja, ha a gyermeke éhes marad, akkor még a szokásosnál is ingerlékenyebbé válik.</p> <p>Ráadásul úgy érzi, nem sikerült jó kapcsolatot kialakítani a kisfiával, pedig ő nagyon szerette volna. Mielőtt megszületett volna, ideális kapcsolatról álmodott kettőjük között. Ezért is vállalt csak később gyermeket, amikor úgy érezte, már készen áll a gyermeknevelésre.</p> <p>Azt mondta: a kisfiú bizalmatlan vele, ami nagyon gyakran dacba megy át. És mástól hajlandó elfogadni mindazt, amit az édesanyjától nem. Mintha csak neki akarna ellenállni.</p> [caption id="attachment_5821" align="aligncenter" width="630"]<a href="http://anyamento.hu/gyermekneveles/kudarc_a_gyermeknevelesben/attachment/kudarc-a-gyermeknevelesben/" rel="attachment wp-att-5821"><img class=" wp-image-5821" title="Kudarc a gyermeknevelésben" src="https://anyamento.cafeblog.hu/files/2013/07/Kudarc-a-gyermeknevelésben.jpg" alt="Kudarc a gyermeknevelésben" width="630" height="353" /></a> Kudarc a gyermeknevelésben?[/caption] <h2>Kudarc érzése a gyermeknevelés kezdetén</h2> <p><strong>Az első alkalommal azzal foglalkoztunk, és oldottuk EFT - vel, hogy milyen traumákon esett át a szülés során.</strong></p> <p>De még ennél is fontosabb volt, hogy a szülés utáni napokban nem sikerült szoptatnia a gyermekét. Teljes kudarcnak, és csődnek élte meg, hogy nem tudott szoptatni az első napokban. A szüléssel egyenértékű fizikai fájdalomként, és lelki traumaként emlékezett rá (5 év távlatából).</p> <p>Ez az anyuka a foglalkozás során nagyon nehezen tudta elengedni a szoptatás kudarca miatt érzett bűntudatát, de végül nagy megkönnyebbüléssel sikerült neki.</p> <p>Az EFT használata közben az is eszébe jutott, mennyire támogatta, és mellette állt a férje ebben az időszakban. Akkor és ott annyira mélyen ült a problémáiban, hogy nem tudatosult benne a férje kivételes támogatása, és annak ereje.</p> <div> <blockquote> <p>Tapasztalatom szerint nagyon sok nő él meg hasonló traumákat, élményeket a szüléssel, a szoptatással kapcsolatban. Vagy beszélünk róla, vagy nem. Nagyon sokszor azonban hosszú évekig hordozzuk magunkban a gyermek születése körüli kudarc élményeinket.</p> <p>Hogy nem tudtunk szülni, nem tudtunk táplálni, nem tudtunk helyt állni, nem tudtunk megfelelni.</p> <p>A testünket hibáztatjuk, magunkat hibáztatjuk, a viselkedésünket hibáztatjuk, a hozzáállásunkat, az érzéseinket…</p> <p>Pedig milyen fontos lett volna ez az időszak a gyermek életében. Vagy a közös életünkben…</p> <p>És így hosszú évekre bebetonozzuk magunknak a kudarc érzését, élményét. Ami aztán erős kihatással lehet a következő évekre is a gyermekünkkel való kapcsolatunkban.</p> <p><strong><em>Ahelyett, hogy ilyenkor (és később is) képesek lennénk arra fókuszálni, hogy mi mindent megtettünk. Milyen gyakran tettünk meg mindent erőnkön, tapasztalatunkon, és tudásunkon felül is.</em></strong></p> <p>Fontos, hogy egyszer eljöjjön az a pillanat, amikor ezt tudatosítjuk magunkban.</p> <p><strong>Ez hatalmas, és valódi lelki felszabaduláshoz vezet minden nő életében.</strong></p> </blockquote> </div> <p> </p> <h2>Megfelelési kényszer a gyermeknevelés későbbi éveiben is</h2> <p>Az első alkalom utáni héten már sokkal nyugodtabb, türelmesebb, és kiegyensúlyozottabb tudott lenni a fiával. Nem veszekedett annyit vele.</p> <p><strong>A második foglalkozáson azzal foglalkoztunk, hogy mennyire ki tudja még mindig borítani a fia azzal, hogy nem eszik rendesen. </strong></p> <p>Nem hajlandó a szájába venni az ételt. Mintha félne tőle. Semmi újat nem fogad el. Semmi újat nem kóstol meg. Nagyon nehéz a kisfiút táplálni.</p> <p>Újabb kudarc élmény az anyuka számára a táplálás, mint női, anyai feladat. Ráadásul a kisfia ellenállásával párhuzamosan egyre nehezebben éli meg, hogy nem tud megfelelni ennek a szerepének, és a megfelelési kényszer egyre inkább a tehetetlenség gúzsába köti.</p> <p>Számtalan emléke volt, amikor nem tudta rendesen megetetni a gyermekét. A gyermek bizalmatlan volt vele, ő pedig a sok előzetes kudarc élmény miatt türelmetlen volt a gyermekkel.</p> <p>Kiválasztottunk egy elég intenzív, és elég korai (kétéves kor körüli) emléket.</p> <p>Erre alkalmaztuk az EFT –t:</p> <blockquote> <p><strong><em>„Annak ellenére, hogy türelmetlen voltam vele ott, és akkor, és ezt nem tudom magamnak megbocsájtani, mélységesen szeretem, és teljesen elfogadom magam.”</em></strong></p> <p><strong><em>„Lehet, hogy ott, és akkor elvesztettem a türelmem, de tudom, hogy már rengetegszer képes voltam türelmes lenni, ezért megbocsájtom magamnak ezt a rossz emlékemet.”</em></strong></p> <p><strong><em>„Annak ellenére, hogy tele voltam megfelelési kényszerrel, annyira jól akartam csinálni mindent, most meg csak azt élem meg, hogy mindenben ellenáll nekem, azt választom, hogy egyre rugalmasabban kezelem az ő ellenállását.”</em></strong></p> </blockquote> <p>Körülbelül fél óra alatt sikerült elengednie az emléket.</p> <p>Az igazi megkönnyebbülést mégis az hozta, mikor EFT –s technikákkal megpróbáltuk felidézni, hogy a kisfiú vajon mit érezhet azokban a helyzetekben, amikor (néha már-már erőszakkal) megpróbálják őt megetetni.</p> <ul> <li>Hol érezheti ő a bizalmatlanságot a testében?</li> <li>Milyen félelmei lehetnek az ételektől?</li> <li>Mi okozza a bizalmatlanságot az édesanyjával szemben?</li> <li>Egyáltalán: a gyerekben létezik-e az a bizalmatlanság, amiről az anya számolt be, vagy ő ezt teljesen másképp éli meg?</li> </ul> <p> </p> <p>A kisfiú helyzetében is sikerült oldanunk a feszültségeket, az evéstől való félelmeket.</p> <p>Az édesanya akkor könnyebbült meg igazán, amikor úgy érezte, hogy a kisfia helyzetében is feloldódott a feszültségek egy része. A foglalkozás végére szemmel láthatóan megkönnyebbült, és már egészen más perspektívából tudta szemlélni azokat az eseményeket, amiket eddig 100 %-osan csak a saját kudarcaként élt meg.</p> <blockquote> <p><strong>Már tudta: nem csődöt mondott, nem kudarcot vallott a gyermeknevelésben, és ez pláne nem végérvényes, visszafordíthatatlan folyamat! </strong></p> </blockquote> <p>Lehet, hogy követett el hibákat, ami mindannyiunkkal előfordul, de ezek csak pillanatnyi hibák, amelyek később kijavíthatóak.</p> <p>És utólag is érdemes tudnunk, hogy az adott pillanatban mindig a lehető legtöbbet tesszük, ami éppen tőlünk telik. Ott, és akkor ennyi telt tőlünk.</p> <p> </p> <p>Ha szeretnél Te is megszabadulni a gyermeknevelés okozta kudarc élményeidtől, akkor itt tudok segíteni Neked:</p> <h2><a title="Anyamentő Egyéni Foglalkozás" href="http://anyamento.hu/tanacsadas/" target="_blank">Anyamentő Egyéni Foglalkozások</a></h2>rich