Az egyik legnehezebb pillanat szülőként, ha a gyerekeinknek irracionális félelmei támadnak, és úgy tűnik, semmivel nem tudjuk megnyugtatni.
A félelmei lehetnek nagyon általánosak, pl. félelem a sötéttől, vagy a szörnyektől az ágy alatt. Vagy számunkra teljesen képtelenek, mint pl.: félelem a hangyáktól, mindennapi zajoktól, vagy a víztől.
De hogyan segíthetünk nekik mégis, hogy kezelni tudják ezeket a félelmeiket?
1. Együttérzéssel, és nyugodt türelemmel fogadd a gyermeked félelmeit
Ha a gyereknek irracionális(nak tűnő) félelmei vannak, nagyon nehéz komolyan venni. Mert lehet, hogy pl. egy medence víz veszélyes lehet, de ha a gyermekünk még a fürdéstől is fél, azt nagyon nehéz a szülőnek komolyan venni, és elfogadni.
Ugyanakkor a gyereknek nagy valószínűséggel megvan az indoka, hogy miért fél attól az adott dologtól annyira.
Az egyik legfontosabb az ilyen félelmek kezelésében, ha a szülő megkérdőjelezés nélkül mégis el tudja fogadni a gyermeke félelmeit. Tűnjenek azok bármilyen butaságnak is az adott pillanatban. Ez első pillantásra ellentmondásnak tűnhet:
„Nem fog a gyerek attól még jobban félni, ha elfogadom a félelmét létezőnek?”
A valóságban a szülő elfogadása segíteni fog a gyereknek feldolgozni a félelmeit, és továbblépni. Az elfogadás segít nekik kapcsolatba lépni velünk, ami már egy lépés a félelem leküzdése felé.
Az elfogadás a részünkről azt jelenti, hogy nem ítéljük el a félelmét.
De ha csak elfogadjuk, az idővel kevéssé válhat. Az elfogadás önmagában nem mulasztja el a gyermek félelmeit. Ráadásul egy idő után mi is átvesszük a félelmeket. (Már előre rettegünk, mikor jön a következő reakció, és azt hogyan fogjuk kezelni.)
A mi feszült hangulatunkat pedig a gyerek is megérzi, és átveszi. Előbb-utóbb kialakul egy öngerjesztő folyamat.
Ezért nem elég a félelemek elfogadása: legalább ugyanennyire fontos, hogy nyugodt magabiztosságot érezzünk és sugározzunk a gyerek felé.
Nehéz úgy egyensúlyozni, hogy a gyerek azt lássa, hogy mi szülőként nem félünk. Ha azt mondjuk neki, hogy ne féljen, lehet, hogy még rosszabbul fogja magát érezni. De ha látja, érzékeli a mi magabiztosságunkat, akkor egy szavak nélküli szinten könnyebben fognak hinni benne, hogy nincs mitől félniük.
2. Teljes nyugalommal csökkentsd a gyermeked pánikját
A félelem extrém pillanataiban a szavak nem elegendőek.
A gyermek teste legalább annyira reagál, mint a gondolatai: a szívverése felgyorsul, kapkodja a levegőt, kiszárad a szája, hideggé válik keze-lába. Ha a gyerek éppen pánikban van, az elfogadással, és a nyugtatgatással semmire nem fogsz menni. Ilyenkor a fizikai kapcsolat többet segít, mint akármennyi szó.
A legtöbb szülő ösztönösen tudja ezt. Automatikusan átöleljük, vagy megsimogatjuk a hátát, amikor fél valamitől.
Ha elsősorban arra figyelünk, hogyan hat a félelem a gyermekünk testére, és a fizikai komfortérzetét igyekszünk biztosítani, könnyebben elmúlik a pánik is. A biztonság fizikai érzékelése meg tudja akadályozni a testünket, hogy ugyanaz a félelmetes reakció újból kiváltódjon. Ez igaz a gyermekeinkre is.
Ha megmelegítjük a gyermekünk lefagyott kezét, visszatér a vér és a meleg a kezeibe, lassul a szívverése, lenyugszik a légzése. Azt fogja érezni a teste, hogy a stresszre adott „üss-vagy-fuss” reakció szükségessége elmúlt.
Amikor a gyermek pánikszerű fizikai reakciói elmúltak, akkor valamilyen ritmusos mozgás kizökkentheti, és tovább nyugtathatja. Például: egy hintaszék ritmikus mozgása, ugrálás egy trambulinon, a homoköntés nyugtató mozdulatai, jógapozíciók, vagy a fizikai kimerültség elérése futással, ugrálással.
A félelem pillanatában a leghatékonyabb módszer: az EFT. Ha ismerjük a pontokat, akkor a leggyorsabban ezeknek a pontoknak az érintésével, vagy masszírozásával tudjuk megnyugtatni a gyermekünket. Ehhez elég lehet pár perc is.
Az EFT abban (is) különbözik a többi technikától, hogy nemcsak az adott pillanatban képes a rövid távú megnyugtatásban, hanem a hosszú távú szorongás mentális elengedéséhez is használhatjuk.
Az EFT (Érzelmi Felszabadítás Technikája) abban segít (a gyerekeinknek és nekünk), hogy el tudjunk távolodni a félelmünk tárgyától. Kevésbé gondoljunk rá úgy, mint ami a részünkké vált, és sokkal inkább tudjunk rá úgy gondolni, mint rajtunk kívül álló valamire, amit le tudunk győzni.
3. Fejleszd a gyermeked képzeletét, kreativitását, hogy le tudja győzni a szorongó gondolatait
Amikor a gyermeked szorong, az a legfontosabb, hogy megtalálhassa a saját erejét, és a saját eszközeit, hogy legyőzhesse a félelemeit. Ha valaki más ötleteit próbálja alkalmazni, nem fog neki segíteni.
A gyermeknek magának kell megváltoztatni a saját hiedelmeit a félelmeivel kapcsolatban.
Valószínűleg már most is megvan minden erőforrása hozzá, hogy a félelmei tárgyát ne csak valami ijesztő dologként, hanem jóként értékelje. Ami hiányzik, az a belülről jövő motiváció, és a fantázia, hogy elhiggye: az a félelmetes dolog nem is annyira félelmetes.
De könnyebb mondani, mint elérni, hogy a gyermek tényleg tudjon változtatni a félelmeivel kapcsolatos hiedelmein és érzésein.
Tudnak segíteni a motiváció megváltoztatásában a jó könyvek, amik közvetetten a problémájáról is szólnak, vagy a barátai, akik számára ugyanaz nem jelent akkora félelmet.
A kopogtatás is hatékonyan át tudja hidalni ezt a távolságot, és könnyen el lehet vele érni alapvető hiedelem változásokat.
Például, ha a gyerekünk attól fél, „mi lenne, ha”, megkérdezhetjük tőle többször is: „És mi van, ha nem történik meg az, amitől félsz?”. Ebben az esetben arra késztetjük, hogy új lehetőségeket, ötleteket találjon a félelmeire. Előbb-utóbb el jut hozzá az üzenet, hogy a félelmei nem olyan félelmetesek, mint hiszi.
4. Változtasd meg a saját gondolkodásod, hogy passzoljon a gyermeked újonnan megtalált önbizalmához
Amikor a gyermekednek sikerül legyőzni a félelmét és szorongását, újraértékeli saját magát, és új belső hangjai lesznek: a szorongás helyett a magabiztosság belső hangjai.
Ez az a pillanat, amikor sok éves szorongásaid szabadulhatnak fel. Ugyanakkor, ha már hozzászoktál, hogy alkalmazkodnod kell az ő szorongásaihoz… nagyon nehéz neked is átállni az „új üzemmódra”, és többet nem beszélni neki a régi félelmeiről, hanem értékelni az új énjét, akinek sikerült levetkőznie a félelmeket.
5. Hogyan érthetem meg a gyermekem szorongásait?
Kérdezd meg magadtól a következő egyszerű kérdéseket. Nincs rájuk jó, és rossz válasz.
Ezek a kérdések inkább abban segítenek, hogy meg tudd határozni, mit tegyél, ha a gyermeked túlzottan szorong valamitől.
- Kényelmesen érzed magad, ha a gyereked bármilyen érzését kifejezheti, a negatív, és félelmetes érzéseit is?
- Mit teszel, vagy milyen szavak használsz, amikor jelezni szeretnéd neki, hogy elfogadod az érzéseit?
- Volt már, hogy Te is „rabja lettél” a gyermeked félelmeinek?
- Hogyan tudsz nyugodt magabiztosságot sugározni felé, amikor éppen fél valamitől?
- Hogyan tudod játékosan, és gyengéden rávenni a gyermeked, hogy szembenézzen a félelmeivel, és új ember legyen a félelmei, és a félelmeiről alkotott hiedelmei nélkül?
A következő egy hétben megfigyelheted a gyermeked félelmét az ő szemével.
Próbáld megérteni, miért félelmetes ez az adott helyzet neki, és előbb fogadd el a szorongását, mielőtt azon kezdenél gondolkodni, hogyan segíthetnél neki legyőzni a félelmét.
Ha már ő is érzi, hogy elfogadod a félelmét, akkor kezdhettek közösen kitalálni megoldásokat.
Ennek egyik állomása lehet az EFT.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: