Az előző heti blog folytatása >>
„Számomra a békés gyermeknevelés napi döntés kérdése. Minden reggel el kell határoznom, hogy ma nem fogok kiabálni, nyugodt maradok, és szeretni fogom őket. Ebben van valami nagyon lelkesítő. Bocsánatot kérek tőlük, amikor hibát követek el, és tovább lépek.
Látom, amikor elfogadják a bocsánatkérésem, és lelkiekben erősebbé válnak. Látom, ahogy ez befolyásolja a viselkedésüket egymással szemben: több a kedves szó, gesztus, több a bocsánatkérés egymás felé, és több a „Ne aggódj, tudom, hogy ez nem a te hibád volt.” is, mint korábban volt.
Vannak nehezebb napjaink, de azt érzem, hogy valami mélyen legbelül változik bennünk, miközben egyre közelebb kerülünk egymáshoz.”
7. Számíts az érzelmekre
Amikor a gyerekeket megbüntetjük, azt tanulják meg, hogy azok a hatalmas érzelmek, amelyek rossz viselkedésre ragadtatják, egyben bajba is sodorják őket. Ezért megpróbálják „lenyomni” ezeket az érzéseiket. Ami, természetesen, nem működik.
A féltékenység, frusztráció, elkeseredettség még mindig megbújik bennük, ami egy kis fuvallatra újra kirobban belőlük. Egyedül azért rejti el őket a gyermeked, mert fél a következményektől. Ha befejezzük a büntetést, akkor ezek az érzelmek kiszabadulhatnak, szabadabban áramolhatnak azért, hogy meggyógyítsuk őket.
Ha ők hisztiznek, az nem a neked tartogatott személyes kihívásuk. Azért teszik ezt, mert nem tudják szavakkal kifejezni az érzéseiket:
„Minden alkalommal, amikor kiabáltál velem, úgy tettem, mintha nem törődnék vele, de belül nagyon féltem. Ez a félelem még mindig bennem van, és nagyon nehezen múlik el. Szóval muszáj kirobbannom néha, és megkönnyebbülnöm, hogy ezeket a félelmeimet elnyomjam, és ne mutassam ki.”
Egyetlen gyerek sem fogja tudni ezt elmondani neked, ezért inkább robban.
Edzd magad, hogy a nem megfelelő viselkedését úgy tekintsd, mint könyörgést a segítségért. Az érzelmek sosem jelenthetnek igazi problémát. Emberi lényként mindig lesznek nagy érzelmeink.
De ez természetesen még neki sem ad engedélyt arra, hogy másokat bántson. A legfontosabb, hogy segíts neki, hogy fel tudja dolgozni a félelmeit, és a fájdalmait, amelyek a dühöt kiváltják belőle. Ha sikerül ezeket az érzéseket meggyógyítani, akkor azok többé nem befolyásolják a viselkedését.
Te hogy tudsz segíteni a gyermekednek, hogy feldolgozza ezeket az érzéseket?
8. Teremts biztonságos környezetet
Amikor a gyereked épp hisztizik, maradj nyugodt. Ne érezd személyes sértésnek. Minél együttérzőbb és elfogadóbb tudsz maradni, annál nagyobb biztonságban érzi magát, és könnyebben képes lesz kimutatni a sebezhetőségét a dühe mögött. (A düh a test támadó reakciója a fenyegető érzésekre.)
Kifejezni a félelmeket, és a fájdalmakat gyógyító hatású. Ha egyszer képessé válik arra, hogy kifejezze feléd, akkor ezek az érzések elpárolognak.
Ha megragad a dühében, és nem tud kilépni belőle, akkor még nagyobb biztonságot kell teremtened, és még együttérzőbbnek kell lenned azzal kapcsolatban, amitől rosszul érzi magát. Ha még ez is kevés, az annak a jele, hogy több napi együttérzésre, közös nevetésre, együtt töltött időre van szüksége. Ezekkel minddel a bizalmat építed kettőtök között.
9. Segíthetsz neki egy történettel is
Ha elmesélsz neki egy történetet, az segít jobban megérteni neki, mi zajlik le benne.
„Amikor kicsi voltál, nehéz időszakon mentem keresztül, és nagyon sokat kiabáltam. Nem tudtam, hogyan oldhatnám meg másképp a helyzeteket. Ez eléggé megijesztett téged. Ezért néha nagyon kezelhetetlenné váltál. De most már keményen dolgozom azon, hogy kedvesebb legyek, és kevesebbet kiabáljak. Így talán kevésbé fogsz megijedni, és te is könnyebben megtanulod, hogyan mutasd meg nekem, amikor megijedsz, vagy ingerültté válsz. Együtt dolgozunk azon, hogy megoldjuk a problémákat.
Mindenki rosszul érzi magát néha, de mindannyian igyekszünk figyelni egymásra, és kedvesebbek lenni. És akkor mindig tudunk javítani a kapcsolatunkon.”
Minden gyerek profitál abból, ha olyan szavakat és történeteket használunk, amelyek segítenek nekik megérteni az érzelmi életüket.
Csak figyelj rá, hogy együtt érezz vele, ahelyett, hogy elemeznéd a viselkedését: azt érezze, hogy megértik őt, nem támadják, kioktatják, vagy kritizálják.
10. Tanítsd meg neki, hogy kijavíthatja a dolgokat
Ha hozzászoktál a büntetéshez, lehet, hogy befejezetlennek fogod a helyzetet érezni, ha nem szabsz ki büntetést a gyereknek. Szoktatsd magad az „utólagos kijavítás” gondolatához helyette.
Miután mindenki lenyugodott, és újra képesek vagytok kapcsolatba lépni egymással, beszélgess el a gyerekkel négyszemközt arról, hogy mi történt. Figyelj az ő nézőpontjára is, és értsd meg az ő helyzetét.
„Értem. Eléggé dühös lettél, mikor ez történt.”
Amikor már elmúlt a dühkitörése, mutass rá az okozott károkra:
„Amikor azt mondtad a bátyádnak, akkor eléggé megbántottad vele, és ettől egyáltalán nem érezte magát közel hozzád.”
Kérdezd meg tőle, mit tudna tenni azért, hogy helyrehozza az okozott károkat. Kerüld el a késztetést, hogy megbüntesd, vagy arra kényszerítsd, hogy bocsánatot kérjen. Inkább abban támogasd őt, hogy észrevegye: ki tudja javítani a hibákat.
„Tudod, mindig feltakarítjuk magunk után a koszt, és ez egy másfajta kosz, mint a kiömlött tej. Tudom, hogy ki tudod találni, hogyan hozhatnád helyre, ami a bátyáddal történt. Kíváncsian várom, hogy mi lesz az.”
Amikor azt kell megtanulnia a gyereknek, hogy feltakarítsa maga után a „lelki szemetet” éppúgy, mint a kiömlött tejet, akkor azt is megtanulja, hogy figyeljen rá, hogyan kerülheti el újra, hogy ilyesmit okozzon. Ez nem büntetés számára: ez az ő döntése.
Ha ennek ellenáll, akkor még több segítségre van szüksége, hogy továbbléphessen meggyógyítani a problémáit.
11. A bocsánatkérés modellezése
Ne kényszerítsd a gyereked a bocsánatkérésre, mert az csak újabb dühöt szül. De ha te magad bocsánatot kérsz, a gyerek követni fogja a példádat. Ha valami rosszul sül el, vállalj fel annyi felelősséget, amennyit csak lehet.
„Két dühös gyereket látok. Sajnálom, hogy nem voltam itt, hogy segítsek nektek megoldani a problémát, mielőtt dühbe gurultatok volna, és elkezdtétek egymást ütni.
Először aggódni kezdtem, hogy valamelyikőtöknek baja esik, ezért kiabáltam. Sajnálom. Inkább kezdjük elölről az egészet. Tudom, hogy nem akartátok egymást megütni, mert az fáj. De azt is látom, hogy mennyire dühösek vagytok.
Kezdjük elölről, és mindenki mondja el, mit szeretne, anélkül, hogy megtámadnátok egymást.”
Idővel a gyerekeid másolni fogják a mintád, és hajlandóak lesznek felelősséget vállalni azért, amit éppen tettek.
12. Tudd, hogy lesznek visszaesések
Emberek vagyunk, és korántsem tökéletesek. Ennek az átalakulásnak az egyik titka, hogy türelmes vagy magaddal is. Legalább annyira, mint a gyerekeiddel.
Tudd már előre, hogy fogsz elkövetni hibákat.
Lesznek napok, amik jobb lenne, ha meg sem történnének, mert csak szenvedés lesz az egész. A gyermeknevelés nem rózsaszín leányálom. És a békés gyermeknevelés az elején a legnehezebb.
De napról napra könnyebbé válik. És egyre több szeretet lesz a kapcsolatotokban. Egyszerre gyógyítod mindenkinek a régi sebeit, és sérelmeit.
Elindulhatsz ezen az úton a békésebb, boldogabb családi élet felé. Két lépés előre, egy hátra még mindig elvezet oda, ahova indultál.
Hogy mindez könnyebbé váljon, itt tudok segíteni >>
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: